Ünnepek

Sok ünnepnapunk van egy éven belül. Különböző alkalmakhoz, különböző ünnepek tartoznak. Az oldalon megtalálhatjuk eredetüket, jelentésüket, megtudhatjuk mikor mit ünneplünk. Az ünnepek közelebb hozzák az embereket egymáshoz. Együtt örülünk, nevetünk, emlékezünk és ajándékozunk.

Legutóbbi hozzászólások

    Húsvét

    HÚSVÉT
    (hamvazószerda utáni 6. vasárnap)
    Jézus Krisztus feltámadása

    A keresztények legnagyobb ünnepe

    Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe. Krisztus szenvedett, meghalt majd feltámadt harmadnapra az emberekért. Megváltotta a világot, hogy üdvösséget szerezzen mindenkinek.

    A népi hagyomány nyuszikkal, pipikkel, tojásokkal szimbolizálja húsvétot.

    Húsvét hétfőn a hagyomány szerint a fiúk meglocsolják a lányokat.

    Vízkereszt

    Vízkereszt
    (Január 6.)

    vizkereszt

    Ezzel a nappal záródik a karácsonyi időszak. Egy új ünnepkör veszi kezdetét, mégpedig a farsangi idő. Hivatalosan ezen a napon szedjük le a díszeket a karácsonyfáról. A három királyok, Gáspár, Menyhért, Boldizsár ünnepe ez. Ezen a napon vízszentelés van, innen ered az ünnep neve. A IV. század környékén kezdett elterjedni a keresztényeknél, eleinte, mint Krisztus születésének ünnepe, majd keresztségének, a kánai menyegzőnek és a három király látogatásának ünnepe lett.
    A II. Vatikáni Zsinat helyre tette ezeket, az ünnepeket: január 6-a a három király látogatásának ünnepe vízszenteléssel egybekötve. Ekkor kezdődik a házszentelések időszaka is.
    A népi hagyományok szerint a lányoknak ez férjjósló napjuk. Az egész nap, vendégeskedéssel, énekléssel, vidámsággal, karácsonyfa-búcsúztatással és ehhez hasonló szokásokkal telik el.

    A zene ünnepe

    A zene ünnepe
    (június 21.)

    Franciaországból indult a Zene ünnepének kezdeményezése, Maurice Fleuret indítványozására. A francia zenetudós gondolata, hogy amint megérkezik a nyár, köszöntsük zenével, a világ minden táján. Felkérte indítványának elfogadására Jack Lang, kulturális minisztert, akiknek segítségével, 1982 óta június 21-én ünnepeljük a zenét.
    Ma már világméretű ez az ünnepnap. Európában a zene chartája megalakult és 1997-ben 12 európai ország és 16 város aláírta ezt a kezdeményezést.

    Gördeszkások világnapja

    Gördeszkások világnapja
    (június 21.)

    Ezen a napon a Gördeszkások találkoznak és megmutatják, hogy mit tudnak, miben tehetségesek, deszkázásra alkalmas helyeket keresve.
    Magyarországon a Műjégpályán, a városligetben kaptak erre helyet.
    Egy Footwear nevezetű cégnek köszönhetik a gördeszkások, ezt a napot. Ez a cég 2000-ben kezdeményezte ezt az ünnepet s azóta hagyomány, világnap lett belőle.

    A menekültek világnapja

    A menekültek világnapja
    (június 20.)

    1975 június 20-a óta, ezt a napot a menekültek világnapjává nyilvánították. 1974 -ben ezen a napon megalakult az Afrikai Egységszervezet, az afrikai menekültekért, s az ő indítványukat elfogadva lett ez a nap az afrikai menekültek megsegítését megcélozva a Menekültek világnapja.
    2001-től rendezvényeket szerveznek a menekültek helyzetének figyelemfelhívására és megsegítésére. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) felhívja a figyelmünket, hogy menekültek aránytalanul nagyobb számban vannak jelen a fejlődő országokban, mint másutt.Az UNHCR ezekben az országokban segíti a menekültek helyzetét.
    A menekültek világnapjával az egyre nehezedő és segítségre szoruló helyzete hívják fel a figyelmet világszerte.

    A Független Magyarország Napja

    A Független Magyarország Napja
    (június 19.)

    1991.június 19-én vonult ki hazánk területéről az utolsó szovjet katona. 50 év telt el mire újra függetlenné vált Magyarország.
    1958 júniusában végezték ki az ’56-os forradalom és szabadságharc vértanúit, 1989 júniusában temették újra Nagy Imrét és társait a mártíromságban, majd ’91 júniusában, a szovjet csapatok elhagyják Magyarországot. Méltán lett hát ez a nap A Független Magyarország Napja. Sokan ezt június 16-ra gondolják, összekeverve, azzal hogy június 16-a Az 1956-os forradalom mártírjainak napja.

    Apák napja

    Apák napja
    (június harmadik vasárnapja)

    Magyarországon igen ismeretlen ünnep. Pedig június harmadik vasárnapján ünnepeljük az apákat, nagyapákat….. Nixon elnök nyilvánította hivatalossá, az amerikai Sonora Smart Dodd hatására, aki Édesapja emlékére, -aki 6 gyermeket nevelt fel egyedül- ünnepelte meg először, 1910-ben Édesapját.
    A katolikus egyház is megünnepli apák napját, de nem ebben az időpontban, hanem március 19-én Szent József ünnepén.
    De a világon sok helyen más és más alkalommal tartják meg ezt a napot, mely az anyák napja párjaként vonult be a köztudatba, a XX. század elejétől. Az apaságé, mint szülőségé a főszerep, ezen az ünnepen, mikkor kis ajándékokkal, megemlékezéssel köszöntjük meg az Édesapákat.

    Pedagógus nap

    Pedagógus nap
    (június első vasárnapja)

    A tanítók, tanárok egész éves áldozatos munkáját köszönik meg a gyermekek a tanévzáró előtti, de a tanév vége felé lévő napon.
    A tisztelet kifejezése az iránt, ami áldozatos munkát, türelmet fordítanak a pedagógusok a gyermekek nevelésére.

    Pünkösd

    Pünkösd
    (Húsvét utáni 50. nap)

    A Szentlélek eljövetelének az ünnepe.
    Krisztus mennybemenetele után, elküldte a Szentlelket az embereknek, hogy velünk legyen.
    Az apostolokra lángnyelvek alakjában szállt le és hirdette velük Krisztus igéjét.

    Pár éve állami ünneppé nyilvánították és munkaszüneti nap lett.

    Úrnapja

    Úrnapja
    (Húsvét utáni 40. nap)

    Az Oltáriszentség ünnepe, mely Krisztus teste és vére az átváltoztatott kenyér és bor színe alatt.
    Pünkösd után a 10. napon, csütörtökön van a napja.
    Körmenettel ünnepeljük e napot.Az Oltáriszentséget kísérjük a templom körül és 4 felállított oltárnál imával köszöntjük az Urat az Oltáriszentségben.

    Szűz Mária, Istenanya

    Szűz Mária, Istenanya
    (Január 1.)

    A Szentírásban Erzsébet szavaiként ezt olvassuk: „Hogyan lehet az, hogy Uram anyja jön hozzám?” (Lk. 1,43) Ebben a korban az Úr egyértelműen Istent jelent. A szentatyák is a Szent Szüzet Istenszülőnek nevezik. A katekizmus így fogalmaz: «Mária valóban „Isten Anyja” (Theotokosz), hiszen Isten örök Fiának az anyja, aki emberré lett, aki maga az Isten» (KEK. 509.). Efezusi zsinat döntése alapján nincs a szent Szűznek olyan címe, amely az istenanyaságot fölülmúlná, és ezért méltán került a litániában az első helyre.

    Az Efezusi Zsinat 1500 éves évfordulója alkalmából, október 11-re XI. Piusz pápa emléknapot rendelt: Mária anyasága néven. A II. Vatikáni Zsinat után január 1-re helyezték, és főünneppé tették Szűz Mária, Isten Anyja névvel.